Adva van egy lányát egyedül nevelő, harmincöt éves nő, akivel a gyermeke apja próbál ismét normális viszonyba kerülni; egy idős özvegyasszony, aki bűntudattal terhelten újra párt talál; egy éppen váló és saját lábára álló, addig eltartott nő; továbbá nagyon sok gombolyag fonal. Számtalan drámai helyzetet és minitragédiát ismerhetünk meg rajtuk keresztül, és maga a regény is formabontó módon, nem happy end-el zárul. Az írónő valószínűleg egy pszichológus és egy buddhista bölcs keveréke, ugyanis a számtalan vonalon ábrázolt példák mind egy irányba mutatnak: hogy ha egy azt igénylő helyről úgy döntünk, hogy megvonjuk az energiát, az később megsokszorozódva fogja visszakövetelni tőlünk, és akkor már nem is menekülhetünk előle, és nem rakhatjuk félre. Az ajánló - valami olyasmi, hogy ,,csodálatos regény a női barátságról, stb - ne tévesszen meg senkit! Ez egy kifejezetten tartalmas és elgondolkodtató könyv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése