2016. január 1., péntek

Félvilág





A gyermekien bájos és ártatlan Kató cselédként próbál munkát találni. Sikerül is egy nagyvilági dámánál elhelyezkednie, de valahogy semmi nem passzol abba a keretbe, amit ő az ilyen előkelő emberek életéről gondolatban felállított. Az addig szőnyeg alá söpört problémák Kató szemei előtt törnek a felszínre, és tragikus végkifejletet okoznak.
A képi világa mesteri; teljesen elvarázsolja az embert. Bár néhány ködbe burkolózott utcarészletnél többet nem mutat, mégis képesek vagyunk odaképzelni háttérnek az egész korabeli várost. A tárgyak és a jelmezek is hozzájárulnak ehhez a zseniális összképhez. Csak egy picit csorbít ezen a tökéletességen, hogy gyakorlatilag az első képkockával bepillantást engednek a végkifejletbe, úgymond lelövik a poént.... de fene tudja; lehet, hogy akkor meg az ez által előre megteremtett feszültség hiányozna a filmből. Színtiszta bónusz, hogy emellett még nagyon elgondolkodtató dolgok is kerülnek a szemünk elé.
Ha már ilyen nagyszerű magyar filmet sikerült alkotni, akkor nehogy már kihagyjuk!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése