Az NDK-ban vagyunk, abban az időszakban, amikor lehet, hogy már puhult a diktatúra, de ha a művészek nem az elvárt témájú és hangvételű műveket produkálták, akkor a biztos éhhalál várt rájuk. Egy színdarabíró mindezt megelégelve úgy dönt, hogy készít egy beszámolót mindezekről a vasfüggönyön túlra. Nagyon elővigyázatos mindenben, mert sejti, hogy figyelik. És valóban, a lehallgató-helyiséget, és a felvételeket elemző személyt egyenesen a háztömb tetőterébe telepítik ki. De milyen ember az, aki napi X órában lényegében erőszakkal feszíti fel a magánélet burkait?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése